
Megvalósult projekt
Farkas Kertészet – 10 120 m²-es üvegház fűtési rendszere Üllésen
A Farkas Kertészet üllési, 10 120 m²-es üvegházának belső fűtési rendszerét teljes körűen kiviteleztük.
- Megvalósítás éve
- 2022
- Helyszín
- Üllés
- Elvégzett munka
- Üvegházépítés
A Farkas Kertészet üllési Farkas 2 beruházásában az Alabama Szer Kft. egy 10 120 m²-es üvegház belső fűtési rendszerét építette ki. Az elvégzett munka a fűtési csőhálózatok, az alhőközponti egységek és a hozzájuk tartozó helyszíni kapcsolatok kialakítását fogta össze. A teljes vállalt belső fűtési munkarész 2022-ben készült el.
Fűtési rendszer a termesztőtér használatához
Egy üvegház belső fűtése a termesztőtér különböző pontjain elhelyezett csőhálózatokból és az ezeket ellátó gépészeti egységekből áll. A csövek elhelyezése a sorokhoz, a közlekedési helyekhez és a határoló felületekhez igazodik. A hőellátás feladata, hogy a fűtővíz a megfelelő útvonalon jusson el ezekhez a csőszakaszokhoz, majd visszatérhessen a rendszerbe.
A Farkas 2 projektben több mint egy hektárnyi üvegházi területen kellett kialakítani ezt az összefüggő belső hálózatot. A 10 120 m²-es alapterület hosszú csősorokat, sok ismétlődő csatlakozást és a különböző helyeken futó fűtési szakaszok összehangolását jelentette. A feladatban a nagyobb elosztóvezetékek és a sorok végén elhelyezett kisebb bekötések egyaránt szerepet kaptak.
A belső fűtés a kertészeti munkavégzés környezetébe épül be. A csövek és a gépészeti egységek helyét ezért a termesztőtér tényleges elrendezésével együtt kellett kezelni, a sorok és az üvegház oldalfalai mentén is.
Az Alabama saját kivitelezési feladata
Az Alabama Szer Kft. dolgozott a Farkas Kertészet üllési telephelyén. Saját vállalásunk a 10 120 m²-es üvegház belső fűtésének teljes körű építése és kialakítása volt. A helyszíni csőszerelés, az alhőközpont összeállítása és a belső hálózatok csatlakoztatása ennek az összetartozó munkarésznek a részeként készült.
A kivitelezésben a szerelési munkák egymásra épülnek. Az elosztóvezetékek helye meghatározza a bekötések irányát, a fűtőcsövek rendje pedig a sorvégi összekötéseket és a tartások elhelyezését. Az alhőközpont csőegységeinek kialakítása ezekhez a belső hálózati kapcsolatokhoz igazodott.
A helyszíni műszaki egyeztetés is hozzátartozott a munkához. Az elkészült alhőközpont kialakítását a helyszíni hőellátás adottságaival együtt kezeltük, a szerelés közben felmerülő kapcsolatokat pedig az érintett szakemberekkel egyeztettük.
Alhőközpont a helyi hőellátáshoz igazítva
A Farkas 2 alhőközpontjának kialakítása a kertészet rendelkezésre álló fűtővízellátásához igazodott. Az egység a belső fűtési körök és a hőt biztosító vezetékek találkozási helye. Itt kapcsolódnak egymáshoz azok az elemek, amelyek a vizet a termesztőtéri hálózatba továbbítják, és a visszatérő ágat is a megfelelő csővezetékhez rendelik.
Az összeállítás szivattyúkat, keverőszerelvényeket, elzárókat és mérési pontokat fogott össze. A csőegység helyét és csatlakozásait az üvegház belső vezetékének rendjéhez kellett kialakítani. A szerelvények elérhetősége és az egyes ágak egymás melletti elrendezése a helyszíni munka fontos részlete volt.
A készülő alhőközpontról a kivitelezés közben műszaki egyeztetés is történt a kertészet és a szakmai kapcsolattartók bevonásával. A feladat gyakorlati lényege a tényleges helyi hőellátáshoz csatlakozó, a belső hálózatot kiszolgáló gépészeti egység összeállítása volt.
Szivattyús csőegység és keverőkapcsolatok
Az alhőközpontban három szivattyús ág került egymás mellé. Az egyes ágak a nagyobb csővezetékekhez és a belső hálózat különböző csatlakozásaihoz kapcsolódnak. A szivattyú a víz keringetését végzi, a környezetében elhelyezett szerelvények pedig a víz útjának és a csőkapcsolatoknak a kialakítását szolgálják.
A keverőszerelvény a különböző hőmérsékletű vízáramok összekapcsolásában vesz részt. Általános szerepe, hogy az adott fűtési kör számára kezelhető előremenő vízhőmérséklet állhasson rendelkezésre. A szivattyúval, az elzárókkal és a visszatérő ággal együtt alkot gépészeti egységet, ezért az elemek sorrendje és bekötése a csőszerelés lényeges része.
Az üllési egységnél a függőleges ágak és a vízszintes összekötő csövek helyszíni összeállítása adta a szerelés alapját. A peremes kötések, az irányváltások és a tartók az egység egészéhez igazodva készültek. A bekötések révén az alhőközpont a termesztőtéri hálózat részeként kapcsolódott a fűtéshez.
Az egymás mellé rendezett ágaknál az elzárók és a peremes szerelvények ismétlődő helyzetben kapcsolódnak a szivattyúkhoz. A közös csőegység összeállítása ezért a külön ágak következetes kialakítását is igényelte. A víz útját a csővezetékek, az irányváltó elemek és a keverőszerelvények együtt jelölik ki. A szerelés során az egyes csatlakozásokat a teljes egységhez és a hozzá érkező vezetékekhez kellett igazítani.
Hosszú fűtőcsősorok a termesztőtérben
A belső hálózat jelentős részét az üvegházban egymás mellett futó fűtőcsősorok alkotják. Ezek a csőszakaszok a termesztőtér nagyobb területén osztják el a hőleadó felületet. Az egyes sorokhoz csatlakozó bekötések és a sorvégi összekötések a hálózat vízoldali folytonosságát biztosítják.
A hosszú csövek helyszíni mozgatása, elhelyezése és összeállítása egymásra épülő munkafázist jelentett. A csősorokat a belső térrendhez kellett igazítani, a csatlakozó vezetékekkel és az oldalfal közelében kialakított részekkel együtt. A nagy felületen ismétlődő elemek következetes elhelyezése a teljes hálózat áttekinthetőségét is meghatározza.
A fűtőcsövek a bennük keringő víz hőjét adják át a környezetüknek. A sorok közötti elrendezés ezért a termesztőtér használatával és a növények környezetével is összefügg. A belső hálózat kialakítását ez a használati cél kapcsolja össze az alhőközpont keringető és keverő egységeivel.
Fűtési szakaszok az oldalfalak mentén
Az üvegház belső fűtéséhez az oldalfalak mentén kialakított csővezetékek is hozzátartoznak. A több szinten vezetett csövek és a visszafordító szakaszok a határoló felületek közelében hoznak létre hőleadó felületet. Elhelyezésük a fal melletti szerkezetekhez és a belső tér széléhez igazodik.
A fal menti hálózatnál az egyenes csőszakaszokat a sorvégi fordulók és a csatlakozó vezetékek kötik össze. Ezek a részek eltérő helyigényűek, ezért a szerelésnél a tartókat, a vezetékek irányát és a környező csőágakat együttesen kellett figyelembe venni. A hosszanti csősorok és az oldalfali részek a belső fűtés egymáshoz kapcsolódó elemei.
A határoló felületek közelében elhelyezett fűtés a terem belsejében futó hálózatot egészíti ki. Az ilyen elrendezés a fűtés helyi feladatához igazodó gépészeti megoldás, amelynél a csövek elhelyezése és a bekötési rend ugyanolyan fontos, mint az egyes csődarabok összeállítása.
Az oldalfali hurkok fordulóinál a víz egymás felett futó szakaszok között halad tovább. Az egyenes vezetékek mellett ezek az összekötések adják a fal menti fűtés jellegzetes alakját. A különböző magasságban futó csövek rögzítéseit és a végfordulók helyét ezért együtt kellett kialakítani. A sorvégi fűtőszakaszok a termesztőtér végén haladó közlekedéshez és a szomszédos belső csővezetékekhez is igazodnak.
Elosztók, csővégek és hajlékony csatlakozások
A belső fűtőcsövek az elosztóvezetékekhez kapcsolódnak. A sorvégi részeken sok, egymás mellett ismétlődő bekötés találkozik a közös hálózattal. A csatlakozások rendje határozza meg, melyik csőszakasz melyik ághoz tartozik, és merre halad tovább a fűtővíz.
Az üllési kialakításban a hajlékony csőkapcsolatok is megjelentek az elosztók és a belső körök között. A flexibilis bekötések az egymáshoz csatlakozó szakaszok közötti kapcsolatot adják. A csövek felmelegedéskor és lehűléskor hosszváltozást szenvednek, ezért a csőtartás és a csatlakoztatás módját ezzel együtt kell kezelni.
A szerelésnél a tömlők vezetésére, a csatlakozók helyére és a szomszédos körök elrendezésére is figyelni kellett. A kialakításnak a csőhálózat rendjét kellett követnie, miközben az oldalfal mentén és a sorvégeknél megmaradó munkateret is figyelembe vette.
Tartások és a szerelvények elhelyezése
A csőhálózat helyét a hozzá kapcsolódó tartók és rögzítések is meghatározzák. A hosszú vezetékeknél a cső megfogása, a környező szerkezetekhez viszonyított helyzet és a csatlakozások elrendezése együtt adja a szerelési megoldást. Az egymás mellett futó csöveknek azonosítható és követhető rendben kell kapcsolódniuk az elosztókhoz.
Az alhőközpont közelében a nagyobb csőegységek és a berendezések súlya is a megtámasztásokhoz kapcsolódik. Az elzárók, a peremes kötések és a szivattyúk körüli tér kialakítását az összeállítás egészéhez kellett igazítani. Az egyes elemek különálló felszerelése helyett a teljes egység szerelhetőségét kellett figyelembe venni.
A munkához a csőszakaszok előkészítése, a hegesztett és szerelvényes kötések kialakítása, valamint a helyszíni összeillesztés is hozzátartozott. Ezek a kisebb részletek teremtik meg a kapcsolatot a nagyobb elosztók, az alhőközpont és a termesztőtéri fűtőcsövek között.
A szerelési állapottól a beépített csőhálózatig
A kivitelezés során a csőanyagok elhelyezése és az alhőközpont összeállítása eltérő szerelési területeken haladt. A belső csősorokhoz a teljes termesztőtérben hozzá kellett férni, az alhőközpontnál pedig a koncentrált gépészeti kapcsolatok kialakítása jelentett feladatot. A két munkaterület a bekötővezetékeken keresztül kapcsolódott egymáshoz.
A saját munkafázisok között szerepel a még festetlen acélcsőegység és a későbbi, fehérre festett beépített hálózat állapota is. Ez a készülő gépészeti összeállítás és a későbbi belső kialakítás közötti kapcsolatot szemlélteti. A csőszerelés befejezéséhez a környező munkafázisok ütemét és az egyes csatlakozások hozzáférhetőségét is követni kellett.
A felületkezelés utáni állapotban a csősorok, az oldalfali hálózat és a gépészeti egységek egységes belső elrendezést alkotnak. A vezetékek közötti kapcsolatot továbbra is a szerelvények, a bekötések és az elosztók adják, a fűtővíz útját ezek az elemek teszik követhetővé.
Kezelési pontok az összetett belső rendszerben
Az alhőközpontnál a mérőműszerek és az elzárók is a helyszíni összeállítás részeként kaptak helyet. Az ilyen elemek az egyes ágak állapotának ellenőrzéséhez és kezeléséhez kapcsolódnak. Elrendezésüknél fontos, hogy a kezelendő részhez tartozzanak, és a környező csőhálózat mellett hozzájuk lehessen férni.
Egy nagy üvegházi hálózat sok ismétlődő csőszakaszból áll, ezért a közös elosztóktól a sorvégi csatlakozásokig követhető kialakításra van szükség. A gépészeti egység és a belső hálózat együtt adja meg, melyik kör melyik területhez tartozik. Ez a szerelés közbeni összeállítást és a későbbi üzemeltetői tájékozódást is segíti.
A helyszíni munkában a nagyobb berendezések és a kisebb kezelési pontok egymás mellett jelennek meg. A teljes hálózat használati értékéhez ezeknek a részleteknek az elhelyezése és egymáshoz kapcsolása is hozzátartozik.
Az elkészült belső fűtési munkarész
A Farkas 2 beruházásban elkészült a 10 120 m²-es üvegházhoz vállalt belső fűtési rendszer. A termesztőtéri csősorok, az oldalfali szakaszok, az elosztók és az alhőközponti gépészet egy összefüggő belső hálózattá kapcsolódtak. Az Alabama Szer Kft. a teljes vállalt fűtési kivitelezést végezte el.
A projektben a nagy területen ismétlődő csőszerelés és a néhány ponton összpontosuló gépészeti összeállítás együtt jelentette a feladatot. Az alhőközpontban a keringetés és a keverőkapcsolatok, a termesztőtérben pedig a hőleadó csőfelületek és a bekötések kerültek előtérbe. Ezek a részek közösen szolgálják az üvegház belső fűtését.
A saját fotósorozat a belső fűtés építési munkafázisait és a későbbi szerelési állapotokat mutatja be. Az egymáshoz kapcsolódó csősorok és gépészeti egységek az üllési kertészet hőellátásának teljes vállalt belső munkarészét adják.
A Farkas 2 belső fűtésének saját munkafázisai









Alabama Szer Kft.













